Romániai elnökválasztás: „Nem dőlhetünk hátra!” – Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Mandinernek

Emlékezetes, december elején Románia alkotmánybírósága történelmi – és sokak szerint botrányos – döntést hozott: érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és elrendelte az egész választási folyamat újraindítását. Azóta a román kormány be is jelentette, mikor tartja meg az új választásokat.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnökével beszélgettünk arról, hogyan alakulhatott mindez így, s ha már így alakult, mire kell számítani.

Ki van tűzve az elnökválasztás új időpontja. Más eredményt várnak, mint az elsőnél?

Minden bizonnyal más lesz, hiszen mások a szereplők. Demokratikus kormánykoalíció jött létre, amelynek egységes jelöltje van, jelenlegi állás szerint Crin Antonescu személyében, bár, mint minden Romániában, még ez is megváltozhat. Aggasztó jel viszont, hogy a magyarellenes, szélsőséges erőknek egyre nő a támogatottságuk a lakosság körében. Már a decemberi parlamenti választáson több mint 32 százalékot összesítettek. Közben további újabb szereplő lépett be az elnökválasztási körtáncba, Bukarest független polgármestere, Nicușor Dan.

Ami a magyar közösséget illeti, semmiképp nem dőlhetünk hátra.

Mi ez az egész furcsa dráma, van e politikai magyarázat arra, hogy az előző választás csak úgy le lett sztornózva?

A romániai alkotmánybíróság döntését, amellyel eltörölte az államelnök-választás első fordulójának eredményét, és azzal a második fordulót is, itthon és nemzetközi szinten is mindenki megütközéssel fogadta. Hogy megértsük, hogyan működik ez az ország, ismerni kell néhány alaptételt. Az első: ahol gyenge a politikai vezetés, ott más struktúrák veszik át a hatalmat. Olaszországban egy időben a maffia, Dél-Amerikában a katonai junták vették át a hatalmat, és ugyanezt látjuk Szíriában, ahol különböző vallási csoportok ragadták meg az uralmat.

Azt állítja, hogy nem a román kormány vezeti Romániát?

Ez lehet akár belső szolgálat, akár külföldi befolyásolás.

Külföldi befolyásolás?

Románia rendkívül jelentős helyzetben van geopolitikai szempontból. Oroszország és a NATO számára is nagyon fontos, hogy hatással legyen Románia politikai életére. A mostani választások kapcsán sokan beszélnek arról, hogy Oroszországból volt erős ráhatás, és abból kiindulva, hogy Románia nagyon elkötelezett NATO-tag, Washington irányából is kellett, hogy legyen komoly politikai hatás.

Ön szerint tehát Romániában Oroszország és az USA politikai csatát vívnak? 

Románia esetében ennél régebbi törésvonalról beszélhetünk. A Huntingtoni törésvonal (Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása) mentén ez a térség többszáz éves kulturális csatatér, és emellett a jelenlegi geopolitikai kontextusban kifejezetten exponált politikai harctér is.

Van harmadik lehetőség is?

Csak 34 éve van demokrácia, a korábbi kommunista időszakot nem lehet modern államigazgatásnak tekinteni. És azelőtt sem volt Románia egy jól szervezett ország. A két világháború közötti időszakban királyság volt, és többször teret nyertek a szélsőjobboldali erők. 1918 előtt pedig Románia nem létezett ebben a formájában. Tehát összegezve: Romániában nincs tapasztalt államigazgatás, amely tudná kezelni a váratlan helyzeteket, vagy amely békeidőben megfelelően tudná működtetni az országot.

Azért van itt egy nyugati standardoknak megfelelő intézményrendszer…

Ezeknek az intézményeknek valóban európai nevük van. De a tartalom, a gondolkodásmód még mindig bizánci, mert az egykori román fejedelemségek több száz éven keresztül a bizánci kultúrkörhöz tartoztak. Ez azt is jelenti, hogy nem elég, ha ma valamilyen testületre azt mondják Romániában, hogy alkotmánybíróság, attól még nem biztos, hogy úgy működik, mint Washingtonban a legfelsőbb bíróság. Formailag a hatalmi ágak szét vannak választva, de ezek a valóságban sokszor összeérnek.

Törökországban, ahonnan tudósítottam sokáig, azt mondják, a törvények direkt ködösek, ezek csak tárgyalási alapot képeznek. A hatalommal jóban kell lenni, és akkor a törvénnyel is jóban lesz valaki.

Érdekes megfigyelés. Igen, talán itt is így van –

Emellett van egy mély probléma: az elmúlt 35 év alatt az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség már társadalmi elégedetlenséggé alakult át. Elszakadt egymástól a felső osztály, a középosztály és az alsó osztály. A felső osztály még gazdagabb lett, a középosztály zsugorodott, és az alsó osztály kezdett nagyon nagy lenni. Így történhetett meg, hogy egy szélsőjobboldali, megcsúszott gondolkodású ember könnyedén becsatornázta a társadalmi elégedetlenséget, és megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Ez csak egyik eredménye annak, hogy 35 éven át nőtt a társadalmi egyenlőtlenség.

Akkor mégsem orosz befolyás áll a háttérben?

Én azt nem tudom. De nagyon valószínű, hogy amikor külső hatalmak látják, hogy instabillá válik egy ilyen jelentős frontzóna, akkor megpróbálnak ráhatni a saját érdekeik szerint.

Vannak erre bizonyítékok is?

Ennek a jelöltnek, Călin Georgescunak 25 ezer TikTok accountja volt. Gondolom, ezeket nem úgy működtette, hogy este szelfizett és egyedül összerakta. Ehhez csak kell komoly háttértudás, logisztika és egy háttérapparátus, amely ezt működteti.

Ez olyan volumenű művelet, amelyhez állami háttér szükséges.

Hihetőek-e ezek a titkosszolgálati dokumentumok?

Jó kérdés, már azért is, mert a különböző szolgálatokban Călin Georgescunak a hívei is bent vannak. Konkrét eseteket is ismerek. Az elmúlt napokban több tényfeltáró anyag is megjelent, miszerint ő maga és a szimpatizánsai is bent vannak a különböző rendszerekben. Az államigazgatás rendszerében, a kormányfői titkárságon, a szolgálatoknál…

Ez sem külföldi beavatkozás. Talán inkább valami mélyállami művelet. 

Tudjuk, hogy Călin Georgescu a régi rendszerhez tartozott, a külügyi hírszerzéshez. Elképzelhető, hogy azok, aki az új típusú rendszerből kiszorultak, egyfajta revansot akartak. Nemcsak egyfajta beavatkozás történt, valószínű, hogy több minden egymásra tevődött. Akik a régi rendszerből kiszorultak, akik a jelen rendszerben aktívak, és ha mindezt a káoszt kívülről látja valaki, akkor megpróbálhat befolyást szerezni.

A bírósági indoklást olvasva az a benyomásom, hogy ilyen érvelés mentén a digitális korszakban bármilyen demokratikus választást lehet érvényteleníteni. Ez viszont probléma.

Bár semmiben nem értek egyet Șoșoaca-val, a szélsőjobboldali SOS párt elnökével, olyan indoklással zárták ki a versenyből, hogy az ő nézetei alkotmányellenesek. A második furcsa döntése az alkotmánybíróságnak az volt, hogy bár az elnöki választásának első fordulóját validálta, három nap múlva mégis megsemmisítette azt. Ezek a döntések, ha forma szempontjából nézzük, akkor minimum vitathatóak. De ha látjuk a társadalmi-politikai kontextust Romániában, vagyis ahogy teret nyert ez a szabálytalanul versenyző és manipuláló, szélsőjobboldali jelölt, akinek a tábora máris több mint 33 százalékos a parlamentben, akkor ennek a folyamatnak a megállítása jó döntés volt.

Mégis ijesztő. Ez nem jelenti azt, hogy önkényesen hozhat hátborzongató döntéseket a hatalom bármikor, jogállamiság ide vagy oda? 

Igen, ez azt jelenti, hogy más helyzetben, hasonló indoklással szintén rosszul dönthetnek. Sajnos vannak rossz tapasztalataink is arról, ahogy Romániában az igazságszolgáltatást politikai célokra használják fel. Láttuk olyant is, hogy valakit kivettek a versenyből, de olyant is, amikor a magyar közösséget támadták: ezekről szóltak a zászlóperek, a tulajdonv-isszaszolgáltatás fékezése, a visszaállamosítási folyamat beindítása.

Călin Georgescu ez esetben egy ártatlan áldozat?

Abban biztosak lehetünk, hogy ő manipulálta a választóit. Nem egy magányos, rendszerellenes hős, ahogy magáról állítja, hanem nap mint nap kiderül, hogy jól megszervezett logisztikai háttérrel rendelkezett. A törvény szerint a jelöltnek minden anyagán azonosító kódot fel kell tüntetni és átláthatóan be kell számolnia a kiadásokról. Neki hivatalosan nem volt egyetlen kampányanyaga sem, és azt állította, hogy 0 lejt költött erre a kampányra. És

Ilyen indokból esetleg utólag lehetne törölni egy jelölt eredményét, de nem az egész választást… 

Igen, attól vitás a kérdés. Aki ezeket a dolgokat felügyeli, miért nem lépett közbe? Mert ezt tudták két hónappal ezelőtt is. Itt jön az, hogy interferencia van. Állítólag a választási hatóság elnökének a felesége a szélsőjobboldali párt, az AUR szimpatizánsa, annak a magyargyűlölő pártnak, amelynek Georgescu korábban a miniszterelnökjelöltje is volt. Ilyenkor felmerül a kérdés: az a hatóság, amelynek időben kellett volna kiszúrnia a szabálytalanságokat, vagy nem vette észre – és akkor inkompetens, mint hatóság –, vagy drukkolt ennek a jelöltnek.

Ha drukkoltak neki, miért törölték utólag az első fordulót?

Valószínűleg jött egy politikai nyomás valahonnan.

De honnan? 

Nem tudom. Nem voltam ott.

Mégiscsak, amikor arról beszélt, hogy vannak más hatalmi tényezők a kormányon kívül, kikre gondolt?

Ebben az országban legalább hat vagy hét titkosszolgálat van. Nem lehet tudni, hogy honnan jön befolyás. Azt például lehet tudni, hogy a belügyi titkosszolgálat a külügyi hírszerzési szolgálattal folyamatosan konfliktusban van. Ha ebből indulunk ki, csak bonyolultabbak lehetnek a háttérjátszmák.

Úgy véli, néha politikai okokból ki kell játszani a demokráciát?

Sosem lenne szabad kijátszani politikai okokból a demokráciát. Románia viszont nem egy konszolidált demokrácia, túl fiatal ország, hogy ki lehessen zárni az ilyen játszmákat.

És végül pontosan ki játszotta ki?

Be van kapcsolva a mikrofonja?

(Kikapcsolom a mikrofont)

***

Fotón: Calin Georgescu és támogatói (Daniel MIHAILESCU / AFP)